A kezdetek (1878-1945)

Nem sok hi�nyzott a t�nkremenetelhez, de azt�n a csapat nagyobb �sszeget kapott a manchesteri s�rgy�r igazgat�j�t�l, John Herny Daviest�l. A legenda szerint az akkori csapatkapit�ny, Harry Stafford ki�ll�totta d�jnyertes kuty�j�t a klub sz�m�ra rendezett gy�l�sen, az �zletembernek megtetszett �s szerette volna megvenni. Stafford ebbe nem egyezett bele, de r� tudta b�rni Daviest, hogy seg�tsen a csapaton �s legyen az eln�ke. Ezut�n ez els� gy�l�sek egyik�n felmer�lt, hogy meg kellene v�ltoztatni a klub nev�t. Olyan �tletek mer�ltek fel, mint a Manchester Central vagy a Manchester Celtic, ekkor mondta Louis Rocca, egy fiatal olasz emigr�ns, hogy "Uraim, mi�rt nem h�vjuk magunkat Manchester Unitednek?". Mindenkinek tetszett az �tlet, �gy 1902. �prilis 26-�n a csapat neve hivatalosan is Manchester United lett. Davies a klubsz�neket is megv�ltoztatta z�ld-aranyr�l v�r�s-feh�rre.

1902. szeptember 28-�n James West lemond�sa ut�n Ernest Mangnall lett a United �j menedzsere. Azt a c�lt t�zte ki maga el�, hogy feljuttatja csapat�t az �lvonalba. Az els� szezonja nem siker�lt rosszul, a m�sodoszt�ly �t�dik hely�t siker�lt el�rnie. Jobb eredm�nyek rem�ny�ben �j j�t�kosokat is igazolt, p�ld�ul Harry Moger kapust, Dick Duckworth v�d�t �s John Picken csat�rt. A legjobb benyom�st a Grimsbyt�l �rkezett Charlie Roberts tette mindenkire. Az 1903–04-es szezonban a manchesteriek mind�ssze egy ponttal maradtak le a m�sodik, m�r feljut�st �r� helyr�l.

Nem v�ratott sokat mag�ra az els� feljut�s, az 1905–06-os id�nyben m�sodik lett a csapat. Els� �lvonalbeli �vadukban nyolcadikak lettek, majd 1908-ban megnyert�k els� bajnoki c�m�ket. Ekkoriban a Manchester City b�ntet�st kapott, mivel az Angol labdar�g�-sz�vets�g (FA) �ltal meghat�rozott maximum fizet�sn�l t�bbet adott j�t�kosainak. 250 fontos b�ntet�st kaptak �s 18 j�t�kosukat eltiltott�k att�l, hogy valaha �jra n�luk futballozzanak. A United j�l j�tt ez a helyzet, t�bbek k�z�tt olyan j�t�kosokat kaparintottak meg, mint Billy Meredith (az els� „Walesi Var�zsl�”) vagy Sandy Turnbull.

Az 1908–09-es szezon j�l indult a csapat sz�m�ra, hiszen megnyert�k els� Charity Shieldj�ket,^[9] az id�ny v�g�n pedig az FA Kup�t is betehett�k a vitrinj�kbe. Turnbull �s Meredith remekeltek, �ppen az el�bbi szerezte a gy�ztes g�lt a kupad�nt�n. A „V�r�s �rd�g�k”nek k�t �vet kellett v�rniuk egy �jabb tr�fe�ra, 1911-ben ism�t bajnokok lettek. Id�k�zben �tk�lt�ztek az Old Traffordra, mely mindm�ig az otthonukk�nt szolg�l. Az �j stadiont 1910. febru�r 19-�n avatt�k fel a Liverpool ellen. A United m�r 3-0-ra vezetett, de v�g�lt 4-3 ar�nyban kikapott. 1912-ben Mangnall t�vozott a klubt�l, �ppen a v�rosi riv�lis Cityhez szerz�d�tt. Az 1911-es siker ut�n a csapat 41 �vig nem nyert bajnoks�got, ami a leghosszabb ilyen id�szak a t�rt�nete sor�n.

A k�vetkez� t�z �vben az�rt k�zd�ttek, hogy bent maradjanak az �lvonalban, neh�z szezonok ut�n 1922-ben v�g�l kiestek, de h�rom �v m�lva visszajutottak. A II. vil�gh�bor�ig tart� id�szakban hull�mvasutaz�sba kezdtek az els� k�t oszt�ly k�z�tt. A vil�g�g�s el�tti utols� �vadban siker�lt bent maradniuk a Division One-ban.

A Matt Busby f�mjelezte �vek (1945-1969)

1945-ben ker�lt sor Matt Busby, az els� igaz�n h�ress� v�lt menedzser kinevez�s�re a Unitedn�l. Nem voltak k�l�n�sebb elv�r�sok vele szemben a vezet�s�g r�sz�r�l, � d�nthette el, hogy kit tart meg, ad el vagy igazol le, �s teljes m�rt�kben � �ll�totta �ssze az edz�stervet is. Busby az�rt nem a Liverpool vezet�edz�je lett, mert ott nem kapott volna ekkora szabads�got tervei megval�s�t�s�hoz. A mester nem egy j�t�kost, hanem egy seg�det (Jimmy Murphy) szerz�dtetett els�k�nt. A kock�zat, amit a kor�bbi Liverpool-j�t�kos kinevez�s�vel v�llalt a manchesteri alakulat, m�r az els� �vekben megt�r�lt. 1948-ban FA Kup�t nyert a csapat, 1947-t�l 1949-ig pedig megszerezte m�sodik helyet. Ezek a sikerek f�k�nt h�rom helyi sz�let�s� j�t�kosnak Stean Pearsonnak, Jack Rowley-nak �s Charlie Mittennek voltak k�sz�nhet�ek (Pearson �s Rowley az FA Kupa-d�nt�n is betal�ltak). A negyedik nagy k�z�ns�gkedvenc Allenby Chilton volt.

Mitten a kolumbiai kal�zlig�ba igazolt nagyobb fizet�s�rt, de a Unitedn�l maradt nagy �regek 1952-ben elh�d�tott�k a Division One tr�fe�j�t. Busby tudta, hogy egy futballcsapatnak t�bbre van sz�ks�ge, mint tapasztalt j�t�kosokra, � volt az els�, aki igaz�n elkezdte be�p�teni a feln�ttek k�z� az ifiakad�mia neveltjeit. Az els� id�szakban olyan felt�rekv� tehets�gek ker�ltek a csapatba, mint Roger Byrne, Bill Foulkes, Mark Jones �s Dennis Viollet. Id�be ker�lt, m�g siker�lt beilleszkedni�k, amit az is j�l mutatott, hogy 1953-ban mind�ssze a nyolcadik helyet siker�lt elcs�pni. H�rom �v m�lva azonban ism�t bajnoki c�met �nnepelhetett az Old Trafford k�z�ns�ge egy olyan csapatnak k�sz�nhet�en, melynek �tlag�letkora mind�ssze 22 �v volt �s 103 g�lt l�tt. Busby edz�i sikeress�g�nek a kulcsa ezut�n az ifikben val� bizalom volt, nem csoda, hogy felfedezettjeit „Busby-b�bik”-nek h�vt�k. A korszak legismertebb fiatalja Duncan Edwards volt, aki 1953-ban mutatkozott be a Unitedben, mind�ssze 16 �vesen. Azt tartott�k r�la, hogy b�rmelyik poszton k�pes remek�l j�tszani �s � minden id�k legjobb futballist�ja. Az 1956–57-es �vadban bajnok lett a csapat �s az FA Kupa d�nt�j�be is bejutott, de ott kikapott az Aston Vill�t�l. A V�r�s �rd�g�k k�pviselhett�k el�sz�r Angli�t az eur�pai porondon. A BEK-ben az el�d�nt�ig jutottak, ahol a Real Madrid �ll�totta meg �ket. Menetel�s�k sor�n 10-0-ra legy�zt�k a belga Anderlechtet.

Hatalmas trag�dia s�jtotta a Unitedet a k�vetkez� szezonban: egy BEK-meccsr�l hazafel� tartva rep�l�g�p�k lesz�llt M�nchenben �zemanyagot v�telezni, de a kifut�p�lya olyan jeges volt, hogy nem siker�lt a felsz�ll�s. Az 1958. febru�r 6-i m�ncheni l�gikatasztr�fa nyolc j�t�kos (Geoff Bent, Roger Byrne, Eddie Colman, Duncan Edwards, Mark Jones, David Pegg, Tommy Taylor, Liam „Billy” Whelan) �s tov�bbi tizen�t utas �let�be ker�lt. A g�p k�tszer is megpr�b�lt felemelkedni, de nem siker�lt. Harmadszorra is megpr�b�lt lelass�tani a pil�ta, de a rep�l�g�p megcs�szott, �tszak�tott egy ker�t�st �s egy haszn�laton k�v�li h�zba csap�dott. A baleset ut�n Harry Gregg kapus eszm�lt a leggyorsabban �s f�lv�n, hogy a roncs felrobbanhat, biztons�gos helyre vitte Bobby Charltont �s Dennis Violletet. A fent eml�tett nyolc j�t�kos k�z�l h�t a helysz�nen, Edwards pedig n�h�ny nappal k�s�bb a k�rh�zban vesztette �let�t. T�bb t�l�l� nem t�rhetett vissza a p�ly�ra, mivel s�lyos s�r�l�seket szereztek. Az orvosok Matt Busby t�l�l�s�re szinte semmi es�lyt nem adtak, a mester azonban csod�val hat�ros m�don fel�p�lt �s k�r�lbel�l k�t h�nap ut�n folytatta munk�j�t.

Felmer�lt annak a lehet�s�ge, hogy a szezon v�g�ig a csapat visszavonul minden sorozatt�l, de Jimmy Murphy egy id�re �tvette az ir�ny�t�st, �s a tartal�kosok valamint az ifik seg�ts�g�vel �sszehozott egy j�t�kk�pes g�rd�t. A trag�dia ellen�re a United bejutott az FA Kupa d�nt�j�be, ahol kikapott a Bolton Wandererst�l. A szezon v�g�n az UEFA megk�rte az FA-t, hogy a bajnoks�got nyer� Wolverhampton Wanderers mellett a manchesterieket is engedje elindulni a BEK-ben, de a sz�vets�g erre nem volt hajland�. A k�vetkez� �vadot a m�sodik helyen z�rta a csapat, ami tiszteletre m�lt� eredm�ny, k�l�n�sen az esem�nyek ismeret�ben.

Busby az 1960-as �vek elej�n megkezdte az �jj��p�t�st, leigazolta t�bbek k�z�tt Denis Law-t �s Pat Crerandot. Az ut�np�tl�s-nevel�s szint�n nagy szerepet kapott, hiszen ekkoriban ker�lt fel a profik k�z� a legend�ss� v�lt George Best is. Az �szak-�r fi� remek fizikummal rendelkezett, de nem ez volt a f� er�ss�ge. Rendk�v�l j�l kezelte labd�t, gyors volt �s b�rmilyen v�d�falon k�pes volt �tjutni. A meg�jult g�rda 1963-ban elh�d�totta az FA Kup�t, de a Division One-ban mind�ssze a 19. helyen z�rt. 1965-ben �s 1967-ben viszont bajnokok lettek. Az 1968-as BEK-szerepl�s remek�l siker�lt nekik, hiszen bejutottak a d�nt�be hosszabb�t�s ut�n 4-1-re vert�k az Eus�bio-f�le Benfic�t. A United lett az els� angol csapat, mely elh�d�totta a kor leg�rt�kesebb eur�pai tr�fe�j�t. Keret�knek az volt a f� �rdekess�ge, hogy h�rom aranylabd�s j�t�kos is volt benne (George Best, Denis Law �s Bobby Charlton). 1969-ben Busby lemondott a vezet�edz�i �ll�sr�l, hely�t a tartal�kcsapat edz�je, Wilf McGuinness vette �t.

Alex Ferguson-�ra, a tripl�z�s el�tt (1986–1998)

Alex Ferguson �rkezett a klubhoz, hogy befejezze az Atkinson �ltal f�lbehagyott munk�t. Az 1986–87-es szezont a 11. helyen z�rta a csapat, de ut�na m�sodikk�nt futottak be �s George Best ut�n egy �jabb j�t�kosnak siker�lt h�sz bajnoki g�lt szereznie egy id�nyen bel�l Brian McClair szem�ly�ben.

A k�vetkez� k�t szezonban azonban szenvedett a United, a szurkol�k ezt arra fogt�k, hogy Ferguson igazol�sai nem �rik el a k�v�nt szintet. A sk�t szakember 1990-ben k�zel ker�lt ahhoz, hogy kir�gj�k, de a V�r�s �rd�g�k, ha nehezen is, de legy�zt�k a Nottingahm Forestet az FA Kupa harmadik fordul�j�ban. V�g�l meg is nyert�k a sorozatot, megism�telt d�nt�ben, a Crystal Palace ellen.

Az 1990–91-es szezonban elh�d�tott�k a KEK tr�fe�t is a Barcelona legy�z�s�vel. A bajnoki c�m�rt folytatott versenyt a Leeds United ellen elvesztett�k, de j�l j�vedelmez� szponzori szerz�d�st k�t�ttek a London Stock Exchange nev� c�ggel.

Eric Cantona 1992-es leigazol�s�val �j id�sz�m�t�s kezd�d�tt az Old Traffordon. A francia j�t�kos remek�l meg�rtette mag�t Denis Irwinnel, Gary Pallisterrel, Paul Ince-szel vagy az olyan fiatal tehets�gekkel, mint p�ld�ul Ryan Giggs. Nem csoda h�t, hogy az 1992–93-as id�nyben 1967 ut�n el�sz�r ism�t bajnoki c�met �nnepelhetett a United. A k�vetkez� szezonban (m�r Roy Keane-nel kieg�sz�lve) els� alkalommal tudott dupl�zni a csapat, azaz megnyerte a bajnoki c�met �s az FA Kup�t is. A sikerek mellett azonban gy�szoltak is a manchesteriek, hiszen elhunyt kor�bbi legend�s menedzser�k, Matt Busby.

Az 1994–95-�s szezonban Cantona hossz� eltilt�st kapott, mert egy m�rk�z�sen kung-fu r�g�ssal leter�tett egy �t s�rteget� Crystal Palace-drukkert. V�g�l a csapat a Premier League m�sodik hely�n v�gzett, �s kikapott az FA Kupa d�nt�j�ben is az Evertont�l. Ferguson ezut�n nagyon b�tor l�p�sre sz�nta el mag�t, ami nem mindenkinek tetszett: t�bb nagynev� j�t�kost eladott �s saj�t nevel�s� tehets�gekkel p�tolta �ket. Ekkor olyan, m�ra h�ress� v�lt futballist�k kapt�k meg profi szerz�d�s�ket, mint David Beckham, Gary Neville, Phil Neville �s Paul Scholes. K�z�l�k sokan igen hamar angol v�logatottak lettek. Meglepet�sre a megfiatalodott United megnyerte a bajnoks�got �s a kup�t is 1995–96-ban. Ezzel az �v�k lett az els� csapat, mely k�tszer is dupl�zni tudott, h�stett�ket „dupla dupla”-k�nt emlegetik!

A k�vetkez� szezon v�g�n ism�t bajnokok lettek �s Eric Cantona bejelentette visszavonul�s�t (30 �vesen). Az 1997–98-as �vadot j�l kezdt�k, de v�g�l m�sodikok lettek a bajnoki c�met �s a kup�t is az Arsenal nyerte.

A tripl�z�s (1998–1999)

Az 1998–99-es szezon volt a Manchester United legsikeresebb szezonja. Nem csak saj�t, de az eg�sz angol futball t�rt�nelm�t �t�rt�k, hiszen els�k�nt tudtak tripl�zni, ami annyit jelent, hogy elh�d�tott�k a Premier League, az FA Kupa �s a Bajnokok Lig�ja serleg�t is. Egy nagyon szoros szezon ut�n nyert�k meg a bajnoks�got, az utols� fordul�ban 2-1-re vert�k a Tottenham Hotspurt, az Arsenal is diadalmaskodott az Aston Villa felett, de a United g�lk�l�nbs�ge volt a jobb. A Premiership megnyer�se volt a tripla els� �llom�sa, melyet Sir Alex Ferguson �gy �rt le, mint a legnehezebb l�p�st. Az FA Kupa d�nt�j�ben a Newcastle United volt az ellenf�l. A 2-0 ar�ny� gy�zelem Teddy Sheringham �s Paul Scholes g�ljainak volt k�sz�nhet�. A szezon utols� meccse a Bayern M�nchen elleni BL-fin�l� volt. A n�metek v�gig vezettek, m�r mindenki elk�nyvelte a gy�zelm�ket, de az utols� pillanatokban k�t, sz�glet ut�n szerzett g�llal az angolok nyertek. A BL-siker ut�n a csapat a Klubvil�gbajnoks�gon is indulhatott, melyet szint�n megnyert a Palmeiras d�nt�beli legy�z�se ut�n.